Több mint egy hónapja tartanak az összecsapások Franciaország tengerentúli területén, Új-Kaledóniában, ahol a függetlenségpárti, őshonos kanak lakosság feszült neki a rendfenntartóknak.
Emmanuel Macron francia államfő megerősítette, hogy kitölti mandátumát 2027 májusáig, ugyanakkor elismerte, hogy a kormányzás módjának alapjaiban meg kell változnia az egy hét múlva esedékes előrehozott nemzetgyűlési választásokat követően, ezért szavazásra kért mindenkit.
Emmanuel Macron francia elnök a szélsőségek elleni szavazásra buzdította a franciákat a június 30-án és július 7-én esedékes kétfordulós előhozott nemzetgyűlési választásokon, amelyeket a pártjának az európai parlamenti választásokon elszenvedett veresége után írt ki.
Váratlan, és igencsak kockázatos lépést tett Emmanuel Macron francia elnök azzal, hogy a pártja, a Reneszánsz számára súlyos vereséggel járó június 9-i európai parlamenti választások után feloszlatta a francia Nemzetgyűlést és előrehozott választásokat írt ki június végére. A francia elnök bejelentésének komoly tőzsdei hatásai voltak, a francia részvénypiac nagyot esett, elsősorban a bankok és a közműcégek részvényeit ütötték az elmúlt napokban. A befektetők attól tartanak, hogy ha Marine Le Pen szélsőjobboldali pártja, a Nemzeti Tömörülés nyer a választásokon, akkor az új francia kormány költségvetési politikája a mostaninál jóval lazább lehet, sokan pedig amiatt aggódnak, hogy a baloldal erősödik meg, az új baloldali szövetség győzelme pedig az országnak az Európai Unióból való kilépéséhez vezethet. A választások és az azt követő koalíciós tárgyalások miatt még hosszú ideig maradhat a politikai, és ezzel együtt piaci bizonytalanság.
Ki kell szélesíteni az ukrajnai békefolyamatban résztvevő országok körét - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök szombaton Svájcban az ukrajnai háború lezárásával foglalkozó békekonferencia első napján. Közben a német kancellár is nyilatkozott, és elismerte: Oroszországot be kell vonni a folyamatba a valós béke érdekében.
A Nyugat Ukrajna-politikájának kudarcát mutatja az Európai Parlament tegnapi választásainak eredménye, Németországban és Franciaországban különösen – véli Dmitrij Medvegyev, az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke.
A NATO tagállamai arról értekeznek, hogy megengedhetik Kijevnek a nyugati fegyverek bevetését oroszországi célpontok ellen. Az ügyben most Vlagyimir Putyin orosz elnök is megszólalt – írja a Kyiv Post.
Emmanuel Macron francia elnök vasárnap óva intett attól, hogy felhagyjanak Ukrajna katonai támogatásával.
Három ember meghalt és több százan megsebesültek a Franciaország tengerentúli területén, Új-Kaledóniában a hét elején kitört zavargások során - közölték szerdán a helyi hatóságok és a francia belügyminisztérium.
A francia elnök korábban nagy port kavart a kijelentésével, hogy felmerült annak a lehetősége, hogy a NATO fegyvereseit esetleg a háború sújtotta Oroszországba telepítsék. Emmanuel Macron most megismételte a kijelentését, ráadásul a korábbiaknál is pontosabb részleteket vázolt fel – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
Emmanuel Macron francia elnök a Bloomberg hírügynökség értesülése szerint tárgyalásokat folytat arról, hogy kihívót állítson Ursula von der Leyen bizottsági elnökjelölttel szemben.
Szerbia 12 francia gyártmányú Rafale vadászbombázót készül vásárolni, a beszerzési megállapodást várhatóan két hónapon belül aláírják – számol be a Guardian.
Megszólalt Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök a márciusi orosz terrortámadással kapcsolatban, és megnevezte, hogy szerinte pontosan hogyan kapcsolódott össze Ukrajna az iszlamista csoporttal.
Gabriel Attal francia miniszterelnök vasárnap este bejelentette, hogy "a legmagasabb szintre emeli" Franciaországban a biztonsági készültséget az orosz főváros melletti Krasznogorszkban péntek este elkövetett merényletet követően, amelyet az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalt magára.
Francia nyelvű üzenetet tett közzé X-oldalán Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legszorosabb belföldi szövetségese, Dmitrij Medvegyev. Az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke főleg arról ír: az orosz erők elsődleges célpontként kezelik a francia katonákat, ha valóban Ukrajnába mennek, de érdekes módon a nukleáris háborúval való fenyegetőzés helyett inkább a francia kormány bukását helyezi kilátásba.
Nem szabadna kizárni azt, hogy a NATO katonákat küldjön Ukrajnába, hiszen hosszú távon bármi megtörténhet, még az is lehet, hogy elkerülhetetlen lesz ez a lépés – jelentette ki Finnország külügyminisztere, Elina Valtonen.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Bevetették a "Sárkány leheletét"
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
